Füstölt, hagyományos érlelésű sonka hálóban
~1,5-2,2 kg/db

sóban pácolt, majd természetesen füstölt és érlelt sonka. Nem tartalmaz plusz pácsót, ízesítőt, füstaromát, vízmegkötő és tartósítószereket.

Miért eszünk sonkát Húsvétkor?
„A hagyományos húsvéti ételek: bárány, sonka, kalács, tojás. A bárány Jézust szimbolizálja, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Noha Magyarországon a bárány nem annyira szerves része a húsvétnak, Európa már országaiban a bárányhús fogyasztása szorosabban kötődik az ünnephez, mint a sonkáé.

Nálunk nagyobb szerep jut a sonkának, amely szintén Jézust szimbolizálja. De hogyan kerül a húsvéti asztalra? A sonka a hagyományos paraszti házaknál a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, a nagyböjt alatt pedig nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával.

Húsvétkor a kalácsnak is a sonka és a tojás mellett a helye. A kalács, a kenyérhez hasonlóan ősi áldozati étel, a bőséget, a jólétet és az életet is jelenti. Európában a legerősebb hagyománya az olaszoknál van a húsvéti kalács sütésének, mégpedig a galamb formára alakított foszlós kelt tésztából készültnek. A galamb a béke jelképe, és egyben az új életet is szimbolizálja, ugyanúgy, mint nálunk a tojás.

A tojás a termékenység és az újjászületés legősibb szimbóluma, de kifejezi a családi összetartozást is. A hagyomány szerint azért kell a család tagjainak közösen elfogyasztaniuk a húsvéti tojást, hogy ha netán egyszer eltévednek, visszataláljanak egymáshoz. De helyet kap még a húsvéti asztalon a bor is, amelyet Jézus vérével azonosítanak, illetve a templomban megszentelt barka is, amely eredetileg azokat a pálmaágakat helyettesíti, amelyeket alatt Virágvasárnap Jézus bevonult Jeruzsálembe. A néphit gyógyító erőt tulajdonított a barkának, ezért az ünnep után is megőrízték. Míg a megszentelt kalács morzsáit a tyúkok elé szórva azt remélték, hogy több tojás lesz.” Forrás