Tanyasi csirke margójára
0
Rado baromfi udvar

Ha valaminek nincs eleje, legjobb rögtön a közepébe vágni. Ez is egy ilyen téma.

Tudtátok? – Ma a magyar baromfi kistermelők (akik hagyományosan, szabadon nevelnek) teljesen száműzik a fehér tollú csirkéket, mert rossznak gondolják a vevők. (A brojler és „tápos csirkével” azonosítják.) Miközben a világ – talán – legismertebb, legfelkapottabb és egyik legdrágább csirkéje, a bresse-i épp, hogy fehér tollú…

Akkor hogy is van ez?

Bevallom, megfordul a fejemben, hogy a Kredencnek nem kéne tanyasi csirkével foglalkozni, azaz a Kredenc listára feltenni. Egyszerűen nem tudunk mindenkinek megfelelni általa. Ugyanaz az egyik embernek szuper minőség a másiknak meg „tápos, felfújt csirke” tényleg ugyanarról beszélünk! És ehhez jön az árkérdés, amit majd a végén megemlítek, mert ez a másik agyrém.

Szóval, maradjunk annyiban, hogy a kimondottan „ipari”, telepeken nevelt csirkén kívül minden csirke tanyasi. Ám sok, nagyon sok, sőt a legtöbb tanyasi elnevezésű csirke csak annyiban az, hogy valóban egy tanyán él bezárva. Azonban mi, vásárlók, fogyasztók ugrunk a tanyasi kifejezésre. Rögtön megjelenik a fejünkben egy kép a fehérre festett málladozó ólakkal, az itt-ott kitaposott fűvel meg a csillogó tollú, szaladgáló-veszekedő szárnyasokkal… Idill, amit a tenyésztők mintegy 85%-a kihasznál, vagy felhasznál, ahogy tetszik. A maradék 15% meg küzd az ennek okán érkező megjegyzésekkel, nehézségekkel, értetlenséggel.

Rado baromfi
Rado baromfi udvar

Az életminőségünket, egészségünket sok minden, de három nagy csoport határozza meg: a genetikánk, a táplálkozásunk és az életmódunk. És minden más élőlényt is ez a hármasság határoz meg. A genetika, amit kapunk nehezen módosítható, azonban a másik két tényezőre van ráhatásunk.

Tavaly beszélgettünk Andival (Nagyigmándról tőle kaptunk csirkéket, ma már nem foglalkozik a nevelésükkel) hogy valahogy nem olyan jók a csirkéi, mint a megelőző évben. Mondta, hogy így van, nem tudta attól a nénitől venni a csibéket, mint szokta és hiába neveli a szokott módon, egyszerűen nem lesz igazán jó. Más a genetikájuk. Ez egy olyan erős alap, amit az életmód és táplálkozás sem tud befolyásolni.

Tehát, fontos, hogy mit eszik és hogyan él a jószág, de még annál is fontosabb a genetikája. Ezért a gyors növekedésre kitenyésztett hibridektől bizony jó távol tartani magunkat.

És ismét csak ezért van az, hogy a pl. a 30 éve mindenhol elterjedt „paraszt csirke” (amit ha háztájiként neveltek még kisebb és még soványabb volt) egy hosszú lábú, csontos, mellcsontja kilógó sovány csirke, aminek nagyon ízletes és tagadhatatlanul kissé rágós húsa volt. Na, ez mára szinte teljesen eltűnt, mert a helyébe olyan fajták léptek, amik nagyobb testűek, húsosabbak. És itt nem génmódosításról, táppal felfújt csirkékről beszélünk, hanem más fajtákról. Több, mint 500 féle tyúk létezik. Higgyük el, hogy ezek között vannak kisebbek, nagyobbak, kis mellűek, nagy mellűek, hosszú és rövid combúak. Akár az emberek között is.. 🙂 (Aki kizárólag a régi sovány csirkéket tudja csak tanyasiként azonosítani és minden más „tápos, felfújt” bizony téved.)

Rado baromfi
Anita eteti a csirkéit
Rado baromfi
Rado tanya maga kelteti a csibéket

És van még egy oka annak, hogy a régi házi csirkéket sokkal jobbnak gondoljuk, mint a ma bármilyen jól is neveltet. Ez az ok pedig az emlékezés. Úgy emlékszünk, hogy a nagymamánk, az édesanyánk rántott csirkéje, csirkepaprikása messze-messze jobb, mint amit ma lehet készíteni. Nem biztos. Lehet, hogy kicsit megcsalnak az emlékeink. De ez így van jól.

Szóval, ha van egy jó adottságú csibénk, máris jó eséllyel lesz belőle jó minőségű csirke (Pl. a Kredenc mostani forrásában Roland és Anita saját maga kelteti a csibéket a több fajta tyúkból álló állományukból, ami azt jelenti, hogy egy sajátos egyveleg az övék, ami a genetikának mindenképp csak jót tesz.) Ha jól tápláljuk, azaz természetes gabonákat, magokat és zöld füvet kap, meg amit még kapirgál hozzá, akkor még egy lépéssel előrébb leszünk a kiváló minőség felé.

átlagos olcsó bolti csirke, a hús szinte szétesik

A harmadik az életmód: lehetőség a mozgásra, porban hempergésre, napfény, hőmérséklet ingadozás, szabad levegő, azaz természetes élet. Erre mondják, hogy boldog csirke.

Vajon az a csirke finomabb, amelyik „boldogan élt” vagy az is lehet jó, amelyiknek jó a genetikája, jó minőségű táplálékon tartott, azonban egy nagy csirke ólban, mesterséges körülmények között éli le az életét?
A válasz: igen. Igen, lehet jó, DE

A jó íz az érzékeinknek szól, a jó minőségű táplálkozás nem csupán jó ízt jelent, annál jóval több. Az élelmiszeripar folyamatosan dolgozik olyan mesterséges ízek alkotásán, ami egyrészt a természetes ízekkel azonos, másrészt jó íznek érzékeljük. Mindezt azért, hogy az egyébként rossz minőségű szemetet vidáman megegyük.

A rengeteg ember olcsón akar jó élelmiszert, a rengeteg élelmiszerIPARI cég pedig nagyobb és nagyobb profitot akar. Ez úgy lehetséges, ha egyre olcsóbb alapanyagból dolgoznak és a minőségi hátrányt az érzékszerveink becsapásával kezelik. Mindenki örül és boldog. Még a gyógyszer cégek is, főleg ők. Mert egyre nagyobb számban jelentkeznek az életmód és táplálkozás miatt fellépő hiánybetegségek (társadalmi betegségek). Mint allergia, fáradékonyság, rosszul tápláltság, vitaminhiány, szívizom problémák, keringési rendszer problémák, cukorbetegség. Ugye-ugye. De nem ez a mai témánk.

Szóval, az a csirke, ami egy mesterségesen kialakított világban éli le az életét sok ezer társával, hiánybetegségekben szenvedhet, plusz a szoros bezártság miatt egyéb nyavalyák is felüthetik a fejüket. S mert az állományt óvni kell, nagy veszteség egy betegség és az általa okozott pusztulás. Ezt legjobb megelőzni. Antibiotikumokkal, gyógyszerekkel. Amire azt mondják, hogy kiürül a szervezetből és csak utána vágják le. Vagy nem. Hiszi a piszi. Ki kockáztat egy elhullást vágás előtt?

És még nincs vége a körnek. 🙁 Most jön a lényeg.

Az ár. Hogyan lehet 490 a csirkecomb kilója a csillogó-villogó áruházi pultban? Igen, tudjuk, hogy nem annyira finom, pirítani nem lehet, mert hő hatására annyi vizet enged, hogy inkább fő. Tudjuk, de azt gondoljuk, hogy mindezekkel együtt se rosszabb annyival, mint amennyivel a másik többe kerül. Az a rossz hír, hogy de, rosszabb annyival.

Rado baromfi
Rado pucolt tanyasi csirke

A varázsszó: intenzív tartás. Ezzel kapcsolatban Anditól vannak információink, aki nevelt csirkét hagyományosan és ismeri az intenzív tartást is. Az intenzív tartás azt jelenti, hogy a csirke min.6 hét alatt vágósúlyba kerül. Ez fajtától függően 1,2-2,0 kg között mozog. (Csak, hogy tudjátok Rolandék 12 hét alatt nem vágnak csirkét.) A vágósúlyt a fajta és a takarmány határozza meg. Húshibrid és extra táp kombinációja adja a legjobb eredményt, 6 hét, 2 kg. Ez nem teória, ez a gyakorlat. Nincs gabona, csak táp van!! Abban persze benne van minden, ami az állatnak erre a rövid szakaszra kell: antibiotikum, növekedés serkentő, étvágyjavító, vízmegkötő, és persze vitaminok, hogy meglegyen az eladáshoz szükséges marketing. Ez a csirke a gyárilag meghatározott 6-8 hét után életképtelen. A gyors növekedés miatt a kellő vázszerkezet, izomzat, csontozat nem alakul ki, a tápba belecsempészett vitaminokról kiderül, hogy csak alibi, a csirke nem tudja beépíteni. A gyenge, ki nem fejlődött immunrendszere nem képes a legenyhébb betegséget sem legyőzni, és az állomány jelentős része elpusztul, hisz nem a hosszabb, boldog életre lettek “kitalálva”. De sebaj, az intenzív tartásnak köszönhetően a csirke 6 hetes korban, gyönyörű, 2 kg-os, hatalmas mellel.

Egy baj van az állatkínzáson kívül még… Amit az állat megevett, az mind benne marad a húsában. Antibiotikum, vízmegkötő, növekedésserkentő, étvágyjavító… Csoda, hogy a gyermekek falnak mindent, ami ízfokozókkal, műízekkel, mesterséges szagokkal, ízekkel van felturbózva? Csoda, hogy manapság egyre több az allergiás, elhízott, 46-os lábú 10 éves gyerek? (Ne akarjátok tudni, hogy honnan származik a tápokba kerülő, magas fehérje tartalmú összetevő.)

Sajnos az iparosodott mezőgazdaság nem csupán az extra növekedésű csirkét, marhát, disznót, stb. termelte ki, hanem a modern laborfüggő embert is, akinek az ízérzékelése, szaglása, esztétikai élménye is programozott, irányított. Röviden, aki ipari alapanyagot eszik huzamosan, nem tudja, hogy nem eszik jót, sőt értelmezni sem tudja a jót és előbb utóbb előjönnek a hiánybetegségek.

Matekozzunk!

Ha egy rendesen etetett csirke naponta 13-15 dkg gabonát eszik, aminek 7-8000ft mázsája és 80 napig tartják akkor ~11,2 kg gabonát eszik meg, ami ~840ft körüli összeg. És akkor még van a víz, munka, nagyon sok munka, pucolás, szállítás, ja és persze a csibe költsége.

Eredmény: 800Ft kiló áron nincs hagyományosan tartott tanyasi csirke előállítva, csak annak mondott.

Rado baromfi udvar

Leave a Comment

0

TOP

X